|
2018-03-21 21:48:20, szerda
|
| |
| |
Hosszú de érdemes elolvasni...
Nem állt le hazánk legszomorúbb mutyija- folytatódik a pszichiátriai betegek kiköltöztetése
Hiába a lakossági ellenállás, a szakma tiltakozása, a politikai bukta, tovább erőltetik a kitagolást, azaz a pszichiátriai betegek kiköltöztetését az otthonukként szolgáló kastélyokból, kúriákból. A kormányzati elképzelés szerint ezután a felügyeletre szoruló betegek a lakók szomszédságában fognak élni, a felújított ingatlanokkal pedig majd lesz valami...
Továbbra is körbelengi a mutyiszag azt az uniós forrásokat felhasználó, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) által kezelt, Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése - intézményi férőhely kiváltás című programot (EFOP-2.2.2-17), amelynek a lényege, hogy az értelmi fogyatékossággal élő személyeket, és skizofrén betegeket kitagolnak apró településeken erre a célra kisajátított lakóotthonokba.
A program eredeti elképzelése szerint az 50 főnél nagyobb létszámú intézmények lakóit kisebb, 4-6-12 fős otthonokba költöztetik támogatott lakhatás keretén belül, és bár a közösségbe való integrálásra egyébként vannak Nyugat-Európában pozitív példák - az Európai Unió ezért is biztosít 85 milliárd forintnyi forrást erre a célra -, azonban ez csakis ellenőrzött és kidolgozott folyamat eredményeként, a szakmával, a betegekkel és természetesen a lakossággal egyeztetett módon történhet meg. Mivel nálunk ezek nem valósulnak meg, félő, hogy a kitagolás mögött egyszerű kastélymutyi húzódik meg.
Csakhogy értsük, egy 2011-es adat szerint 15 ezer fogyatékos személy és 8 ezer körüli pszichiátriai beteg él nagyjából 100 intézmény mintegy 160 telephelyén (átlagosan 140-en egy épületben), jellemzően egykori kastélyokban, kúriákban.
S hogy működik mindez a gyakorlatba?
A Zala megyei Felsőrajkon tavaly februárban döntött úgy a képviselő-testület, hogy 3 ingatlant átad erre a célra az EMMI-nek, azonban erről a szándékról nem tájékoztatták a falu lakosságát. Április 5-én aztán kénytelenek voltak összehívni egy lakossági fórumot, azonban ott sem sikerült tisztázni a helyzetet, olyannyira hogy információink szerint
sokan még most is úgy tudják, hogy idősotthont terveznek létrehozni a Felsőrajkon.
Két intézményt váltanának ki a faluba történő integrálással. Az egyik a Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézményhez tartozó búcsúszentlászlói rendház (erre a projektre 630 millió forintot szánnak), míg a másik a Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény székhelyintézménye Magyarszerdahely település szélén (Elek-kastély), 498,75 milliós projektköltséggel.
Jellemző a kitagolás átgondolatlanságára, hogy a pályázatban megjelölt 3 felsőrajki ingatlanban ugyan feltüntették a szennyvízszolgáltatást,
a valóságban azonban az egész településen nincs, a szennyvízberuházást a 2018-as évre tervezi az önkormányzat.
Szintén nem szolgálja a betegek érdekét, hogy a kijelölt ingatlanok oldalán nincs járda, hogy messze van a bolt, a háziorvos, a védőnő, miközben 1 kilométeres körzetben működik egy szarvasmarhákkal és egy baromfikkal foglalkozó telep is.
Jelezték a bajt a minisztériumnak
A településen élők több levélben is jelezték az EMMI-nek, hogy sem ők (december 17-én volt egy helyi népszavazás, amelyen 96 százalékos volt a nemek aránya) nem akarják, hogy a közösségükbe folyamatos kezelésre szoruló betegeket költöztessenek, sem pedig a körülmények nem alkalmasak arra, hogy ez megtörténjen. Az EMMI-től, pontosabban a felelős Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól azonban érdemi válasz nem érkezett.
Egyébként ez nemcsak helyben igaz, de jelenleg
a szétvert, alulfinanszírozott, humánerő hiányban szenvedő szociális ágazat sem kész arra,
hogy a nagy létszámú intézményekből több kisebb lakóhelyre költöztesse, és ott folyamatosan gondozza ezeket a betegeket.
Emlékezetes, tavaly tavasszal a jobbikos Rig Lajos egyszer már a parlament elé vitte a kitagolás kérdését. Tapolcai választókerületében ugyanis az új grófi réteg kisajátította volna a nyírlakpusztai Tarányi-kastélyt és a lesencetomaji Hertelendy-kastélyt - mindkettőben szociális ellátás, pszichiátriai betegek, és értelmi fogyatékkal élők gondozása zajlik. Egy ideig a környéken élők Nyírlakpuszta fölött folyamatos a helikopterforgalmat is tapasztaltak, valószínűleg nem a betegek látogatói vizsgálták a tájat a magasból.
A már megismert gyakorlat szerint a gondozók, a szakemberek, a betegek és a falvak lakóinak megkérdezése nélkül költöztették volna ki ezekből a nagy értékű, nemrég belső és külső felújításokon átment ingatlanokból is az ápoltakat a környező településeken kijelölt otthonokba. A döntésről utólag értesültek a helybéliek, ám a közfelháborodás végül keresztül húzta az ígéretes bizniszt.
Tiltakozott az érdekvédelmi szövetség is
Hogy ez nem egy mesterségesen gerjesztett hisztéria, azt jól mutatja, hogy 2017. április 4-én az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) levélben fordult az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához a 2021. december 31-ig 7500 ember kiköltöztetésével járó program miatt,
mert tapasztalatuk szerint a döntések meghozatalakor a legkevésbé sem az értelmi fogyatékos emberek érdekei érvényesültek.
Kiemelték, hogy nem jutott forrás a betegek felkészítésére, például arra a pszichés gondoskodásra sem, amely biztonságossá teszi egy sokszor évtizedek óta intézetben élő ember számára a kiköltözést, életformája, szűkebb és tágabb környezete teljes átalakulását. Az ÉFOÉSZ álláspontja szerint
az értelmi fogyatékossággal élő személyek lakóhelyének önkényes, különösen pedig felkészítés nélküli megváltoztatása nem csupán a lakóhely szabad megválasztásának sérelmét jelenti, hanem súlyosan veszélyezteti az egyéni autonómiájukat, magánéletükhöz, személyes biztonságukhoz, a saját életükre vonatkozó döntések meghozatalához való jogukat is.
A skizofrniában szenvedők helyzete még ennél is speciálisabb
A már említett Nyírlakon és Lesencetomajon is több mint 110 ellátott él, a többségük, körülbelül 75 százalékuk skizofrén, tehát hasadásos elmebajban szenved. Rajtuk kívül élnek még itt szenvedélybetegségben, vagy épp súlyos, öngyilkossági kísérlettel együtt járó hangulatbetegségben, depresszióban szenvedők - mesélte lapunknak Pintér Orsolya, a Csabrendeken élő, és a szintén veszprémi Kamond községben működő intézményben 30 éve dolgozó neurológus-pszichiáter.
A 150 beteg otthonát biztosító kamondi kúriát is 4-5 éve újították fel kívül-belül, így például korszerűsítették a fűtési rendszert, és kicserélték a vizesblokkot. Most hatan laknak egy szobában, amelyekbe új ágyakat tettek, és mindegyikben van egy tévé is. Az intézményhez tartozik egy veteményes, amelyen termelhetnek, de néhányan besegítenek a közeli természetvédelmi terület gondozásába is.
Megszokták egymást, és megszokták a helyet is
mutat rá a szakember a pszichés betegségben szenvedők esetében felmerülő egyik legfontosabb szempontra.
Ezen a ponton azonban Pintér Orsolya siet leszögezni egy rendkívül fontos tényt, ugyanis a társadalom döntő többsége egyáltalán nem érti, hogy mit is takar, ha valaki pszichiátriai betegségben szenved, milyen szükségletei vannak, sőt hajlamosak vagyunk őket egybemosni a fogyatékossággal élőkkel, pedig ennél nem is tévedhetünk nagyobbat.
A skizofrénia oka ismeretlen, és még manapság is csak tüneti kezelés lehetséges, a betegek soha nem gyógyulnak meg. A betegség 20 és 30 éves koruk között alakul ki, felnőttkorban pedig visszafordíthatatlan folyamatok kezdődnek el. A betegségbelátásuk viszont nulla, így például felügyelni kell azt is, hogy rendszeresen szedik-e a gyógyszereket. A skizofrénia főtünete a gondolkodás alaki, tartalmi zavara:
téves eszmék irányítják a tevékenységeiket, és hanghallások kommentálják a tetteiket, vagy buzdítják őket cselekvésre
tudjuk meg a neurológustól.
Ezek az emberek nem tartják magukat betegnek - ad még betekintést a tapasztalataiba Pintér Orsolya -, ezért folyamatos felügyeletre szorulnak, de legalább az évek alatt megszokták az intézményt, a házirendet, az ápolókat - és egymást is. Ilyen körülmények között lehet őket konszolidálni.
Mélyek a sebek
A hírekből ismerhetünk hátborzongató történeteket, vagy a környezetünkből mindennapi drámákat - sajnálatos módon a skizofréniában szenvedő beteggel együtt élni rettenetesen nehéz, tönkreteszi a családi életet, a környezetét. Volt olyan eset, hogy egy téveszme miatt szétszerelte a beteg otthon a gázbojlert, mert sugárzókészüléket keresett benne meséli a szakember.
Azzal is számolni kell, hogy sajnálatos módon a skizofrénia okozta sebek olykor olyan mélyek, hogy a pszichiátriai intézetbe bekerülő betegek nagy részét soha sem látogatják meg a családtagjaik, és a többségük az intézmény falai közt hal meg, akár bekerülésük után több évtizeddel.
Ha ezeket az embereket kitagoljuk folytatja Pintér Orsolya -, akkor nyilvánvaló módon az új helyükön is meg kell valósulnia a folyamatos felügyeletüknek.
Csakhogy nincs erre elég ember az egészségügyben. Elképesztő módon Kamondon 150 főre 2 éjszakás nővér jut, és egyáltalán nincs utánpótlásuk.
Akik mégis itt dolgoznak, azok valóban elkötelezettségből teszik ezt, és persze azért, mert megszerették a betegeiket, de a fizetésük rendkívül alacsony. Így pedig hiába beszélnek munkahelyteremtésről. Ha nem lehet megélni a bérekből, akkor nem jönnek a fiatalok. Jellemző a kitagolás korlátaira, hogy Tapolca az elmúlt 4 évben támogatott lakhatással mindössze 3 fiatalt tudott befogadni, de ők is fogyatékossággal élők voltak.
A skizofrének legnagyobb baja, hogy egy irracionális világban élnek, nem tudnak alkalmazkodni, ebbéli nehézségeik még ezekben az intézményekben is előjönnek, hátha még kiragadják őket a megszokott környezetükből. Amíg a szimuláns betegnek mutatja magát, addig ők a betegség elején disszimulálnak, el tudják maszkírozni a tüneteiket hangsúlyozta a pszichiáter.
A skizofrénia, csakúgy mint a többi betegség, nem válogat - így Pintér Orsolya betegei között is van villamosmérnök, vagy épp vegyész - éppen ezért az ő véleményüket is ki kellene kérni arról, hogy el akarják-e hagyni azt a környezetet, amely az otthonuk volt mondjuk az elmúlt 20-30 évben. De erre nem került sor, mint ahogy a szakma véleményére sem voltak kíváncsiak a politikai döntéshozók. Pedig a kitagolást nagyon jól elő kell készíteni, nem elég egy-kettő-három év, erre sokkal több időt kell szánni.
Miközben 10-ből 9 ember nem tudja, mit is jelent az, ha valaki pszichiátriai beteg, elmaradt a helyi lakosság tájékoztatása, így nem csoda, hogy már a csabrendeki fórumot követően, miután pontosan megismerhették, hogy mi is vár rájuk, olyan mérvű ellenállás bontakozott ki, hogy a többi Veszprém megyei településen a minisztérium képviselői meg sem próbálkoztak közmeghallgatásokkal. Azonban a kormányzati programot ezt a szomorú mutyit - ennek ellenére sem fújták le, csak jegelik azt a választások utánra.
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: HÍREK |
|
|
|
Címkék: szolgáltatásokra, fogyatékossággal, megválasztásának, magyarszerdahely, szarvasmarhákkal, főigazgatóságtól, korszerűsítették, természetvédelmi, tevékenységeiket, közfelháborodás, felügyeletüknek, környezetünkből, tapasztalataiba, kiköltöztetését, szomszédságában, minisztériumnak, megváltoztatása, meghozatalakor, egészségügyben, intézményekben, lakóotthonokba, skizofréniában, lesencetomajon, meghozatalához, magánéletükhöz, biztonságukhoz, autonómiájukat, felkészítésére, disszimulálnak, intézményekből, költöztessenek, gyermekvédelmi, nyírlakpusztai, környezetükből, villamosmérnök, kiköltöztetése, pszichiátriai betegek, lakossági ellenállás, szakma tiltakozása, politikai bukta, otthonukként szolgáló, kormányzati elképzelés, felügyeletre szoruló, lakók szomszédságában, felújított ingatlanokkal, uniós forrásokat, közösségi alapú, értelmi fogyatékossággal, célra kisajátított, program eredeti, közösségbe való, lakossággal egyeztetett, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Európai Unió, Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézményhez, Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény, Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól, Értelmi Fogyatékossággal Élők, Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához, Pintér Orsolya,
|
|
Offline
